Elhibázott lépés lenne a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvasztása, ezzel ugyanis a szakképzett munkavállalók megbecsülése elértéktelenedne – vélekedik a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ).
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
A minimálbér intézménye a reálgazdaságban már nem mérvadó, az élet folyamatai már ezt messze felülírták - monda Parragh László, a Porfolio Checklist podcast adásában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadott a Budapest Economic Forum 2023 konferencián is, ahol többek között az infláció letörésének lehetséges módjairól is beszélt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsort a Budapest Economic Forum 2023 konferenciára kitelepült stúdióban készítettük. Az adásban szó lesz arról, hogy napirenden van-e Magyarország kilépése azt Európai Unióból és mi lesz az euróbevezetéssel. A témáról Sinkó Ottót, a Videoton társ-vezérigazgatóját kérdeztük. A második blokkban Parragh Lászlóval a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy van-e még létjogosultsága a minimálbérnek és mi csökkentheti az inflációt.
Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nem igen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani, hogy november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a megállapodást - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Bérkérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán, a munkavállalók és a munkaadók kezdeményezték, hogy az idei infláció ellentételezésére a munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak a dolgozóknak egyszeri, 100 ezer forint juttatást az idén.
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása – értesült a napi.hu. A lépés akár harmadával is megemelheti jövőre a legkisebb kereseteket.
Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Míg a munkavállalói szervezeteket tömörítő Liga 15%-os emelésben látja a fizetések vásárlóerejének megőrzését, addig a munkáltatók 10%-ot szeretnének adni a következő év elejétől - számolt be róla az rtl.hu.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke tekinti át a kérdést a munkaadók szemszögéből.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
Az eddiginél lényegesen magasabb fizetési plafont állapítana meg a minisztériumoknál és más kormányzati igazgatási szerveknél dolgozó vezetőknek egy új tervezet – számolt be a HVG.
A Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében 19 vármegyéből 19 kézbesítő adott át petíciót a vállalat vezérigazgatójának, amelyben érdemi tárgyalást, elfogadható béremelési ajánlatot sürgetnek; a benyújtott petíciót a Magyar Posta vezérigazgatója átvette - közölte a Postás Szakszervezet csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt hetekben több magyar vállalattól is nagy létszámú leépítésekről érkezett hír: de mihez tud kezdeni ez a több száz munkavállaló a jelen gazdasági helyzetben? Egyáltalán, mi zajlik most magyar munkaerőpiacon? A Portfolio Heti podcastjében Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a bérek mielőbbi rendezését sürgeti az ágazatban, mert a dolgozók nagy része, még a többdiplomás alkalmazottak is változatlanul legfeljebb garantált bérminimumért dolgozik - írja az Azénpénzem.hu.
Több mint egy millió embert foglalkoztató kérdés dőlt el csütörtök délután: a VKF tárgyalópartnerei ugyanis megállapodtak a minimálbér és garantált bérminimum 2023-as összegéről, és ezzel kiderült, hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bárminimum összege január elsejétől. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik - értesült a Napi.hu.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
Az inflációs adatok közlése után.
Többszörös szerződésszegésre hivatkozva.
Múlt héten lőtték le a cégvezért.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
